Rend és táplálkozás magas vérnyomás esetén

A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is.
Táplálkozási tények és tévhitek magas vérnyomás esetén Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember Magas vérnyomással hipertóniával rendelkező betegek gyógyító terápiája általában a gyógyszeres kezelés, de emellett szükség van életmódbeli változtatásokra egyaránt, amellyel a rizikófaktorok csökkenthetőek. Ilyen, táplálkozással befolyásolható rizikófaktorok például az elhízás, az emelkedett vérzsír-értékek, a magas sófogyasztás, illetve a hiányos kálium, magnézium és kalcium bevitel. Néhány tény és tévhit a magas vérnyomásban szenvedő betegek helyes étrendjéről: 1.
A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok [75] kiiktatása van szüksége.
Mindezekről a változtatásokról kimutatták, hogy jelentősen csökkentik a hipertóniában szenvedők vérnyomását. A hipertónia visszaszorítása érdekében a lelki stressz csökkentését célzó különböző programokat hirdetnek, mint például a biofeedback biológiai visszacsatolása relaxáció, vagy a meditáció.
A tudományos vizsgálatok azonban többnyire nem támasztják alá ezek hatásosságát, mivel ezek a tanulmányok általában gyenge minőségűek. A hosszú távú több mint 4 hetes alacsony nátriumtartalmú étrend fehérbőrű embereknél hatékonyan csökkenti a vérnyomást, mind magas, mind normális vérnyomásúaknál.
Az étrend egyik fő jellemzője a nátriumbevitel korlátozása, bár az étrend káliumbanmagnéziumbankalciumbanvalamint fehérjében is gazdag.
Köszönjük, üzenetét elküldük a szerzőnek.
A fizikai mozgás hatására értágító HP magas vérnyomás kezelésére nitrogén-monoxid, prosztaglandin, endorfin szintje megnő a vérben, míg csökken az ereket szűkítő anyagok szintje. Emellett javul az endotheldiszfunkció és ezzel párhuzamosan az erek tágulékonysága is.
Szauder Ipoly: Magas vérnyomás, korunk népbetegsége (Mindenki Akadémiája)
A fizikai mozgás hatására csökkenő nyugalmi pulzusszám, csökkenő pulzus- és perctérfogat szintén vérnyomást csökkentő hatású. A mozgás emellett mérsékli az elhízást, jó hatással van az általános közérzetre és csökkenti a belső feszültséget, a stresszt is. A fentiek ellenére nem ajánlott az ellenőrzés nélküli testedzés, a nagyon magas pulzusszámot eredményező sportok, vagy a préseléssel, erőlködéssel járó sportok.
Gyógyszeres kezelés[ szerkesztés ] A magas vérnyomás kezelésére jelenleg többféle vérnyomáscsökkentő gyógyszer létezik, amelyek különböző csoportokba oszthatók. A kardiovaszkuláris kockázat beleértve a szívinfarktus és a stroke esélyét és a mért vérnyomásérték határozzák meg az előírt gyógyszereket.
Nincs egyetértés a szakértők között abban, hogy melyik a legjobb gyógyszer. Ugyanezek az ajánlások az ACE-gátlók angiotenzin-konvertáló enzim gátlók rend és táplálkozás magas vérnyomás esetén javasolják a fiatalabb betegek számára.
Az alfa-blokkolókat kivéve az előbb felsorolt gyógyszerek javasoltak Kanadában is. A JNC7 amerikai [8] és az ESH-ESC európai [9] módszertani ajánlások azt támogatják, hogy kétféle gyógyszerrel kezdjék a kezelést azok, akiknek a szisztolés vérnyomása több mint 20 Hgmm-rel, a diasztolés pedig több mint 10 Hgmm-rel magasabb az ideálisnál és vagy többletkockázatú betegek esetén. A renin—angiotenzin rendszer gátlói és a kalciumcsatorna-blokkolók, valamint a renin-angiotenzin rendszer gátlói és a vizelethajtók együttes használata a leggyakoribb.
Bár ezek kényelmi szempontból vonzóak, leginkább azok számára megfelelőek, akiknél az egyes gyógyszerek dózisa be van állítva. A rezisztens hipertónia kezelésére az Egyesült Királyságban [99] és az Egyesült Államokban is kiadtak egy módszertani ajánlást.
Magyarországon a diagnosztizált hipertóniás betegek csaknem 3,5 millióan vannak, és körülbelül egymillióra tehető azon érintettek száma, akik nem részesülnek kezelésben — ismerteti a statisztikákat Veresné dr. Bálint Márta, a Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék vezetője. A hipertónia kialakulásában a genetikai háttér és a stressz mellett a megnövekedett testsúly, a mozgásszegény életmód, a magas sóbevitel, a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás játszik szerepet.