Mi a szív hipertónia és hogyan veszélyes

Az életkoron túl jelentősen növelik a rizikót az alapbetegségek, amelyek közt első helyet foglalnak el a szív-érrendszeri betegségek. Ez a vizsgált alapbetegségek közül tehát az első helyen szereplő rizikófaktor, olyan betegségek előtt, mint a diabétesz, a krónikus légzőszervi betegségek és a daganatok. Világos tehát, hogy az idősebb kardiovaszkuláris betegeknek különösen óvatosnak kell lenniük ebben az időszakban. Ilyen tünetekre kell figyelni A COVID nevű vírus szinte teljesen ugyanolyan tüneteket okoz, mint a klasszikus influenza, vagyis kimerültséget, lázat és száraz köhögést.

Vérnyomáscsökkentés - akár gyógyszer nélkül is! A hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolata Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából.

Azzal már korábban is foglalkoztak tanulmányok, hogy a kinti hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálják, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.

Az angol szakértők személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, majd ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1°C hőmérsékletcsökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést.

Az is fontos konklúzió, hogy a beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti mi a szív hipertónia és hogyan veszélyes erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen. A kutatók szerint az eredményeket különösen a borderline hipertónia esetén érdemes figyelembe venni, ami egy olyan állapotot jelöl, ahonnan jóval nagyobb az esély a valódi magas vérnyomás kifejlődéséhez.

Ezen kívül a hűvösebb lakásban élőknél ajánlatos lehet végiggondolni a magasvérnyomás betegségre elrendelt dózis emelését. És hogy mennyi lehet az optimális hőmérséklet?

Gyuri bácsi a szív- és érrendszeri betegségekről

A kutatók nem tettek erre vonatkozóan határozott állásfoglalást, de a 21°C-t javasolták a minimumnak. Miért lehet veszélyes a kinti hideg?

Tudnunk kell, hogy nem csak az alacsony hőmérséklet válhat veszélyessé kardiológiai szempontból, de az erős szél, a hó és az eső szintén leviheti a testhőmérsékletet és nagyobb megterhelésnek teheti ki a szív-érrendszert.

Ilyen szempontból a szívbetegek, a gyerekek és az öregek a legveszélyeztetettebbek. Ugyanis ahogy öregszünk, a testünk egyre nehezebben tartja fenn a normál hőmérsékletet, viszont egyre kevésbé érzékeny a hidegre — ez a kettős rizikó fenyegeti az időseket a kihűlés tekintetében.

Ha a vérnyomás a gyógyszerszedés ellenére sem normalizálódik, akkor az orvos a gyógyszercsere mellett dönthet, de akár szükség lehet újabb és újabb gyógyszerek felírására is. Az a gyógyszer, amely az ön számára megfelelő, nem biztos, hogy segíteni fog a családtagjain, ismerősein. Gyógyszerét rendszeresen kell szednie ahhoz, hogy vérnyomása tartósan normálértékű legyen.

A szívkoszorúér betegséggel élők — korosztálytól függetlenül — a hidegben gyakrabban tapasztalhatnak enyhébb-erősebb mellkasi fájdalmakat.

Bizonyos felmérések szerint a fagyos téli időben megnövekszik a túlerőltetés miatti szívinfarktusok száma is. Ha fázunk, automatikusan feszülnek az izmaink, "didergünk", ami vérnyomást emelő hatású lehet. Érdekes, hogy nem minden embernél jelentkezik a hideg vérnyomást emelő, a meleg vérnyomást csökkentő hatása.

Ennek okáról nem sokat tudunk. Minden tényezőt figyelembe véve, hideg időben, télen az ismert szívbetegek jól teszik, ha részt vesznek egy kardiológiai kivizsgáláson, akár tünet nélkül is.

Ilyenkor kiderülhet, érte-e valamilyen további károsodást a szív-érrendszert, megfigyelhetjük, változott-e a terhelhetőség és az eredményeknek megfelelően szükség esetén módosíthatjuk a kezelést — hangsúlyozza Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.